Néha üvöltve sír a csend,

mégsem hallja senki?

Ugye, te hallod?

Ugye, te tudsz még a csend hangján szeretni?

Valami végképp elveszett? 

Eltemették a csendet?

Árvák a hangok,

sehol sem lelik az elhantolt szerelmet…

Pedig itt van, itt könnyezik,

itt rázkódik a válla!

Itt térdel a mélység

sötétjén, börtönébe zárva.

Bennem, benned, ahol áradnak

titkai a fénynek,

ahol lángol pisla fohásza

az utolsó reménynek!

Ugye te hallod, hozzád elér

hallgatag imája?

Ugye te is arról álmodsz,

hogy lehulljon lánca?

Néha üvöltve sír a csend,

mégsem hallja senki?

Ugye te hallod? 

Ugye, te tudsz még a csend hangján szeretni?