„A csillagok voltak az első versek”

Szikrázó szavak keltek a lángból

Éjjel, mikor az arany Nap alszik

álmában ezer csillag táncol.

A csillagok járják az első táncot,

áttetsző fátyolban fényleányok,

Szaturnusz gyűrűin körbe lengnek,

nyomukban gyúlnak délceg lángok.

Rejtve a mennyben, Vénusz ölén,

parázsló csókokból ábrándok kelnek,

s mire az arany Nap, ébred álmából, 

világra jönnek az első versek.